Rövid tartalom:
A szép, fiatal lány arra ébred a kórházi ágyon, hogy nem tudja, kicsoda. Nem emlékszik arra, hogy egy szakadékban találták meg összezúzott testét, hogy halottnak hitték, hogy hetekig feküdt kómában. Elvesztette az emlékezetét, elvesztette a személyiségét. Aztán megjelenik nála egy híres pszichiáternő, szerez neki egy barátnőt, elutaznak a francia tengerpartra, ahol a lány megpillant egy különös, rózsaszínű házat. És hirtelen emlékezni kezd: a tudattalan éjfekete sötétjéből lassan-lassan kibontakozik egy történet, családjának, apjának, nagyanyjának romantikus és szomorú históriája, tele fájdalmakkal és tele szépséggel. A rózsaszínű ház, a Villa Mimosa fokozatosan feltárja titkait, a lány megtalálja önmagát, és miközben újabb veszélyek és megpróbáltatások várnak rá, eljön hozzá a szabadító szerelem is.
Részlet a regényből:
"A férfi szőke volt, magas és határozottan jóképű, az a kisportolt, izmos alkat, aki ugyanolyan jól néz ki ruhában, mint anélkül.
Leparkolt bérelt kocsijával - egy fehér Lincoln Town Car volt az, és nem Ferrari vagy mondjuk egy sportos Jeep Cherokee, ami talán jobban illett volna kimért, kissé arrogáns viselkedéséhez - a San Franciscó-i repülőtér érkezési oldalán, majd türelmetlenül az órájára pillantott.
Az esti járat Honolulu felől, késett, és - jól tudta - ha néhány percnél tovább kell ott állnia, az kockázatos lehet. Észrevehetik, a rendőrök elvontatják a kocsiját és meg is büntetik.
Határozott léptekkel besietett az épületbe, és megnézte az érkező járatokról tájékoztató táblát. A gép öt perccel azelőtt ért földet.
Ismét kint volt a kocsinál, lazán nekidőlt, és zsebre dugott kézzel a kijáratot figyelte. Elmosolyodott, amikor végre megpillantotta a lányt, akinek puha, rozsdavörös haja a válla körül repkedett, ahogy sietett a várakozó taxik felé.
Nem vette észre a férfit, mint ahogy nem hallotta meg a lépteit sem, ahogy az hátulról beérte.
A férfi észlelte, ahogy felszisszen, amikor villámgyorsan belészúrta a tűt. Aztán hang nélkül a férfi karjába omlott, aki könnyedén beemelte várakozó autója hátsó ülésére."
Vélemény:
Mikor elkezdtem olvasni,tetszett,és izgalmasnak ígérkezett. Egy kis krimi,egy kis romantika,gyönyörű tájak.... Ahogyan tovább olvastam,egyre kiszámíthatóbbá vált számomra,hogy hogyan is függnek össze a szálak,és a szereplők. Nem mondanám unalmasnak,de mivel elég kiszámítható lett számomra,így kicsit talán vontatott volt a történet!
Viszont a könyv végére azt mondanám,hogy az alap történet tetszett,és végül is izgalmas is volt!
Ami számomra negatívum volt,hogy rendkívüli részletességgel írta le az írónő a szereplők életét,szerintem ez ennyire nem lett volna fontos,kevesebb leírásból is kiismertem a jellemüket!
Viszont a könyv végére azt mondanám,hogy az alap történet tetszett,és végül is izgalmas is volt!
Ami számomra negatívum volt,hogy rendkívüli részletességgel írta le az írónő a szereplők életét,szerintem ez ennyire nem lett volna fontos,kevesebb leírásból is kiismertem a jellemüket!
Összességében nem volt rossz,csak kicsit túl részletes,és így döcögősen haladtam vele!
De ettől a részletességtől eltekintve tetszett, és fogok még Adlertől könyvet olvasni!
5/3.5
