Django elszabadul
(Django Unchained)
Django elszabadul
2013. február 11., hétfő
színes, magyarul beszélő, amerikai western, 165 perc, 2012
2012. február 20., hétfő
Kerstin Gier: Rubinvörös
Kerstin Gier: Rubinvörös
Fülszöveg:
Mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? Úgy van: megőrizzük a hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat. És mindennek a tetejébe épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársul! Az össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba. Gwendolyn hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem tényleg vonzzák egymást, és ez régen sem volt másképp. És, hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok, mint egykoron…
Vélemény:
Szintén sokat dicsért,ifjúsági regényről van szó. Tetszik a témája, az időutazás,nagyon érdekesnek találtam.
Bár az ifjúsági könyvektől kicsit mindig tartok,mert nem igazán tartozom a cél közönség közé. De nem csalódtam és megérdemelte a könyv a sok sok pozitív kritikát és magasztalást.
Nagyon kellemes,könnyed olvasmány volt. Szórakoztató,kedves,izgalmas,olvastatta magát,köszönhető ez az írónő stílusának...
A szereplők is szerethetőek és ifjúsági regény kategóriában az egyik legjobb amit eddig olvastam.
A téma választással sem sikerült mellé lőni mert a megvalósítás is annyira egyszerű és mégis érdekes,egyáltalán nincs túl bonyolítva.
Örülök,hogy megismertem ezt a történetet és kíváncsi vagyok a folytatásra is.
Sajnáltam, hogy olyan gyorsan véget ért ez a könyv,szívesen olvastam volna még! De a napokban sikerült megkaparintanom a folytatást,így hamarosan belevághatok időutazóink újabb történetébe…
Összesítés:
Borító: 5/5
Karakterek: 5/5
Történet: 5/5
Olvashatóság: 5/5
Benina: A boszorka fénye (Bíborhajú 1.)
Benina: A boszorka fénye (Bíborhajú 1.)
Fülszöveg:
Claire White nem mindennapi tinédzser. Claire White boszorka, méghozzá a tiszta vérű Utolsók egyike, akikből már alig néhány él a világon, ugyanis a boszorkányüldözők parancsára kegyetlen lények, a zsoldosok sorra végeznek velük.
A tizennyolc éves Claire, akinek a szülei kiskorában meghaltak, nehezen fogadja el másságát. Egyszerű, átlagos fiatal lány szeretne lenni. Gideont, öreg mentorát és jó barátját menekülés közben a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb zsoldos, és a lány élete ezzel örökre megváltozik.
A mély gyászt, a magányt és a depressziót egy baljóslatú, titokzatos srác felbukkanása töri meg. De miért fontos a félig démon, félig boszorkány Kellan Blacknek, hogy Claire-t ráébressze, mekkora varázserővel bír? És miért akarja megvédeni őt akár az élete árán is? Hogyan kénytelen szembesülni Claire a barátság mélységeivel, a szerelemmel, az árulással, a gyűlölet intenzitásával, az önmagába vetett hittel és saját erejével?
A fenyegetettség folyamatosan ott lebeg a lány feje felett, mint valami ködös árny…
Csak egyvalaki tudja, hogy a legnagyobb veszély egyre közeledik, és a tűz ereje mindent lángra lobbanthat.
„Nincs mit tenni: bebizonyosodott, hogy felnőni soha nem tudó örök gyermek maradok. Ezt leginkább benina sorai tették világossá számomra, hisz a Bíborhajú olvasása közben egy csapásra megfeledkeztem arról, hogy lassan jó lenne takarítanom, vagy éppen be kell fizetnem a csekket a postán…
Szóval ez a könyv képes a másodperc töredéke alatt egy örökkön vágyott fantáziavilágba repíteni, oda, ahonnan legszívesebben vissza sem jönnénk. Kiveszőben lévő erények egyetlen sztoriba sűrítve: betyárbecsület, hűség, szerelem, egy szóval „Boszorkányos” romantika, seprűnyél nélkül!
Nos, ha valaki szeretne kiszakadni a valóságból, a Bíborhajúval egy „varázsütésre” megteheti…”
Dombovári Vanda (műsorvezető, RTL Klub)
„Ma már tudom, az első pillanattól szerencsésnek kellett volna magam érezni, hogy még senki nem olvasta, de A Boszorka Fénye több fejezete már a postafiókomban van.
Pedig voltak olyan pillanatok (inkább napok), mikor azt hittem, hogy vagy erőm, vagy időm nem lesz elolvasni. Most, így hajnali 5 óra felé, mikor már harmadik alkalommal falom újra és újra a fejezeteket, az erőm nem hogy fogyna, hanem inkább a kíváncsiságommal együtt nő. Nagyon várom az új epizódokat, akár köteteket és a válaszokat!
Mert már pirkad és én egyre biztosabb vagyok benne, hogy a Bíborhajú Boszorkáról már álmodtam. beninát pedig biztosan ismerem.”
Vámos Erika (műsorvezető-szerkesztő, Tv2)
Vélemény:
Sokáig halogattam,hogy bele kezdjek a könyv olvasásába,pedig szinte csak jó kritikát olvastam róla,de még sem éreztem,hogy én ezt szeretném...
Végül egy nap nem tudtam mit olvassak és eszembe jutott ez a könyv. Gondoltam kicsit ismerkedem a magyar fantasy írók világával. A döntésem nem bántam meg!
Tetszett a világ amit Benina alkotott! A karakterek is szerethetőek,és kaptam izgalmat,romantikát, varázslatot,mindent amit szeretek.
Külön örültem annak, hogy magyar írónő könyvét olvasva éreztem azt, hogy igen, ez egy jó könyv! Szerethető, izgalmas, szívesen olvastam és már tudom,hogy a folytatást is megéri elolvasnom!
A Könyvmolyképzőnek köszönhetően találtam egy hosszabb részletet a könyvből, pdf formátumban,
amit itt találhattok:
Link a részlethez
Összesítés:
Borító: 5/5
Karakterek: 5/5
Izgalom: 5/4,5
Történet: 5/4,5
2012. január 13., péntek
Suzanne Collins: A kiválasztott
Suzanne Collins: A kiválasztott
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot? Suzanne Collins trilógiája az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi könyvsikere, amely hónapokon át vezette az eladási listákat a világ számos országában. 2012 márciusában pedig a mozikba kerül Az Éhezők Viadala filmváltozata, Jennifer Lawrence-szel a főszerepben.
Vélemény:
Nagyon vártam az Éhezők viadalának befejező kötetét,hiszen az előző 2 kötetet olvasva kedvencé vált a történet.
A téma választás is nagyon egyedi ,én még nem olvastam hasonlót és megdöbbentő volt milyen érdekes történet kerekedett a Viadalból. Mindezt könnyen olvasható és szerethető stílusban sikerült az írónőnek papírra vetnie, legalábbis az előző könyvekben.
A nagy várakozást látva (többek között én is nagyon kíváncsi voltam az utolsó kötetre) és az előző könyveket ismerve,többre számítottam mint amit kaptam.
A könyv alap hangulata sem tetszett, nem éreztem, azt a lebilincselő élményt mint az előző könyveknél.
A 13-as körzet megformálása szintén nem olyan mint amit vártam és nekem nem tetszett az amit kaptam.
(Az nem baj,hogy nem a kiszámítható síkon indult el az írónő ,az is rendben van,hogy a trilógiában egy disztopikus társadalmat ismerhetünk meg,de én vágytam némi pozitívumra és számomra ezt képviselte a 13-as körzet...)
Biztosan mindenkinek volt elképzelése mikor becsukta a 2. könyvet és még az is pozitívum lehetne, hogy mást kaptam! De mégsem ..... Az egész könyv hangulatával volt a baj.
Néha úgy éreztem szétestek a szálak, nehezen tudtam követni az eseményeket.
A fordulatok sem hatottak rám úgy, ahogyan ezt az előző részekben megszoktam és kevesebbet is kaptunk belőle, mint szerettem volna.
A könyv nagy része monoton volt , kevés izgalommal tűzdelve, mintha kissé zavaros ,ködös szemszögből látnánk a történet eseményeit.
A szereplőkről bővebben nem írnék,mert az spoileres lenne,de nem tudtam igazán átérezni a helyzetüket! Lehet a ködösség miatt, mintha egy külső szemlélő szemével látná Katniss a történteket és utólag mesélné el, mi is történt...
Viszont ezzel az utolsó könyvvel sikerült teljesen lezárni az eseményeket. Nem maradtak bennem kérdőjelek. Sok féle érzelmet és kérdést felvetett bennem ez a trilógia, ami miatt mindenképp megérte elolvasnom, hiába nem pozitívan zárult számomra ez a történet és nem érte el a kellő hatást,mégis szívből ajánlom mindenkinek. Mert egy olyan egyedi és egyben megdöbbentő történetet kaptam, mely elgondolkodtató, izgalmas és képet kaphatunk az emberi sokszínűségről.
Összegezve: Kissé csalódott vagyok ,mert nem ezt a befejezést vártam.... De azt egyáltalán nem bánom,hogy kezembe került az első Éhezők Viadala könyv és függőévé váltam. Sőt azt is elárulom,hogy a környezetemben többen bele kezdtek a történetbe,hiszen annyit áradoztam Katnissról és a Viadalról, az írónő stílusáról,a könyv egyediségéről és az érzésről....
Az utolsó kötet értékelése:
Történet: 5/3
Szereplők: 5/4
Borító: 5/4
Fordulatok: 5/3
Összesen: 5/3,5
A könyvet Köszönöm az Agave Kiadónak és Lobonak a közreműködést!
( A Trilógiából film is készül, mely a tervek szerint 2012.márc. 22-én érkezik a magyar mozikba.)
Én már nagyon várom,sőt az előzetes alapján elég ígéretesnek tűnik. :) )
2012. január 8., vasárnap
Jean M. Auel: A lovak völgye
Jean M. Auel: A lovak völgye - A föld gyermekei sorozat 2. része
Rövid leírás:
A szőke, kék szemű Ayla – fogadott anyja, Iza tanácsát követve – elhagyja az őt befogadó Barlangi Medve törzset. Broudtól született kisfiát hátrahagyva nekivág az ismeretlennek, hogy megtalálja azt a másik népet, amelyből származik.
Északnak indul, egyedül, nehéz szívvel, és útja során minden erejére, tapasztalatára, tudására és találékonyságára szüksége van, hogy túlélje a zord körülményeket és a tömérdek rá leselkedő veszélyt. Egy titokzatos völgybe jut, ahol sztyeppei vadlovak kóborolnak, itt talál viszonylagos védelmet a kegyetlen hidegtől. Kíváncsisága és a megismerés vágya hajtja, hogy megszelídítsen egy vadlovat, mely ebben a rideg világban egyedüli társa.
Ám a sors erre a vidékre vezeti a két vadászt, Jondalart és öccsét – ők szintén Ayla népének gyermekei. Egy végzetes balesetet követően Aylára hárul a feladat, hogy javasasszonyi ismereteit felhasználva meggyógyítsa Jondalart, s eközben felszínre bukkannak a rég eltemetett emlékek a gyerekkorából – a beszéd, a nevetés és sírás képessége, és hatalmába keríti egy ismeretlen érzés, a szerelem…
Vélemény RedAngel tollából:
Karácsonyra megkaptam az egyik kedvenc könyvemnek, A barlangi medve népe című könyvnek a második részét, A lovak völgyét. Bevallom az egyik legkedvesebb ajándék volt a sok közül. Már nagyon vártam rá és nem hiába. Ha gyorsan össze kellene foglalnom, hogy mik az első érzéseim a könyv elolvasása után akkor az az lenne, hogy Nagyon JÓ, (de talán nem annyira mint az első kötet.) Lehet, hogy mivel az előző rész annyira jól sikerült, annyira belopta magát a szívembe, hogy túl nagy elvárásaim lettek a második résszel kapcsolatban.
Az írónő továbbra is gyönyörűen írja le a különböző tájakat, ahol Ayla és a többi szereplő barangol. Nagyon szép részletezések vannak a különböző törzsek életmódjáról is. Ezek mind annyira élethűvé teszik a könyvet, hogy az ember tényleg az őskorba tudja magát képzelni. Ayla hosszú útja során végül letelepszik egy sztyepp vidéken, ahol sokáig egyedül kényszerül élni, csupán az állatok lesznek társai, barátai a bajban. Egyedül kell feltalálnia magát és önmagának kell szembe néznie a tél okozta nehézségekkel és mindennel, ami a vadonba csak leselkedhet rá.
Az események azonban két szálon futnak. Másik oldalról megismerhetjük Jondalar és testvére történetét, akik a zelandoni törzs tagjai. Hosszú utazásuk során velük is számtalan dolog történik. Valahogy a két testvér karaktere annyira nem fogott meg, és váratlanul ért a neandervölgyi emberek életmódja után a zelandoni - és más népek - fejlett életmódjának különbsége. Mivel olvastam a rövid leírást a könyv hátulján így már tudtam, hogy Jondalar és Ayla útjai majd keresztezik egymást. Lehet az volt a baj, hogy ezt már előre tudtam, mert szinte végig arra vártam, hogy Ayla magányos élete mikor fordul végre meg, és mikor talál rá a két testvérre. Az első részben valahogy több izgalom és esemény volt, ebben a részben pedig sokkal több leírás. Rájöttem azonban, hogy ennek is oka volt, a történet így lett kerek egész.
Ami meglepetést okozott a könyvben azok az erotikus jelenetek voltak. Nem gondoltam, hogy az írónő erre a témára is kitér majd, de mivel ez alapvetően ugyanúgy az emberek életét képezte korábban is így végül érthető. Ráadásul szerintem nagyon jól közelítette meg a témát, mert nem volt vulgáris de csöpögős sem.
Talán nem lett akkora kedvenc A lovak völgye, mint gondoltam de még mindig magával ragadott és nehéz volt letenni. Az írónő stílusa és hozzáértése a témához fenomenálisan jó. Nagyon várom a következő részt is hiszen a történet továbbra sem zárult le. Köszönöm az Ulpiusnak, hogy kiadták a második részt és nagyon remélem, hogy minél hamarabb kijön a 3. kötet is, A mamutvadászok.
Ajánlom mindazoknak továbbra is, akik szeretik a kalandregényeket, akik szeretik a részletes leírásokat egy könyvben, akiket érdekel az őskor.
Azoknak nem ajánlom akik nagy romantikára vagy akcióra, pörgős könyvre vágynak.
Történet: 5/5
Borító: 5/4
Egyediség: 5/5
Karakterek: 5/4
Összesen: 5/5